2009. május 30.

Felhőtlen szórakozás vagy felhős tekintetek?



Van-e értelme színházat „csinálni”?
Van-e értelme színházat „csinálni” Kolozsváron?

Ha van, akkor milyen darabokat kell és érdemes játszani? A közönséget kell-e szolgálni, vagy inkább a művészetet? (Ha van egyáltalán ennek a kérdésnek értelme.)

Mit mondhat még számunkra egy angol király, aki királyságát adta volna egy lóért, vagy azok a nővérek, akik Oroszország egy távoli pontján Moszkvába vágynak?

Ki tudna a színházról mesélni? A kocsmában, a kávézóban ülő diákok, a vásárban bóklászó emberek, a taxisok? Netán a díszletező vagy a 27 éve jegyeket árusító jegypénztáros?

Ki tudna többet mesélni a színházról? Akik bejutottak, vagy akik a jegypénztárnál már hetekkel előre sem tudták megvenni az előadásra szóló jegyeket?

Mire jó a színház? Nevettetésre, elgondolkodtatásra, könnyek hullatására, hősies érzelmek átélésére – egy jó estére, egy jó élményre, egy üzenetre, ami hosszasan elkísér?
Milyen volt tegnap, milyen ma, milyen lehet holnap?

Ön mikor volt utoljára színházban? És mit látott?

Szóval – kell-e színház egyáltalán?

De ezt a kérdést fel sem kell tennünk… :) :(

Nincsenek megjegyzések: